Visszatekintés:

-Hallo?-veszi fel
-Szijja Bill.Rég beszéltünk..-szólal meg a vonal végén egy női hang
-Kivel beszélek?-Bill
-Jaaaj Bill...megsem ismered a hangom?
-Öhhm..nem..Mért,kéne?
-Hát..mivel régen jártunk...
-Sok lánnyal jártam...-Bill értetlenül
-Jaaj Billcy,ilyen feledékeny vagy?
-Lena?????-Bill meglepődve
-Bingó Édes!
-Honnan tudod a számom???-Bill
-Lényegtelen,tudom és kész...
-Nem lényegtelen.Kitől van?-Bill egyre idegesebben.
-Legyen annyi elég,hogy vannak kapcsolataim.Olyan embek,akikről megse gondolnád..
-Mindegy...mit akarsz?
-Jajj,most mért vagy velem ilyen bunkó?
-Én nem vagyok bunkó...de csak így felhívsz ennyi idő után...
-Tudod mit?Találkozzunk és akkor mindent elmesélek,rendben?
-Hááát nem is tudom..-Bill
-Most miért?Félsz?Csak egy szimpla baráti beszélgetés lenne..Na?
-Háát..oké...hol?-Bill
-Götte Straße 17. 2/22.
-Rendben..most menjek oda?-Bill
-Igen.
-Okéé.Akkor addig Szia.
-Szijjjja...-mondtam elégedett vigyorral Lena,majd lerakták a telefont...
Bill elment hozzá,s hogy akkor este mit csináltak,azt csak ők tudják...
 

42.rész

Másnap reggel borzasztó fejfájásra ébredtem.Lementem a konyhába ennyi valamit, hisz tegnap szinte alig ettem...
Anyu már lent ült..
-Jóreggelt!-mondja egy kávék szürcsölve
-Neked is!-mondtam a fejemet fogva
-Jobban vagy már?-Anya aggódva
-Igen, de viszont most a fejem akar szétrobbani
-Egyél valamit, biztos amiatt..De most rohanok.Majd délután találkozunk.Szija.
-Szia-mondtam, majd anya elment
Megreggeliztem, majd elkészültem, és elindultam a suliba.
-Szijjja Ánáám!-ölel meg Nicky
-Szija.
-Jobban vagy már?-Nicky
-Igen, sokkal...(...)-beszélgettünk még egy kicsit, majd jött a busz.

***Suliban***
-Jóreggelt!-megyünk be az osztályba
-Jóreggelt!-mondják a többiek szinte egyszerre
-Ánáááá,Ánááá!Nem fogod elhinni.-szalad oda Lena
-Áhh, szia Lena...Milyen volt a tegnapi randid?-kérdem unottan
-Szuper!-mondja csillogó szemekkel
-Az jóó..-ülök le a helyemre
-Mutatok valamit..-mondja, majd a telefonja után kezd kutatni a zsebében
-Oké...
-Nézd!-nyomja a kezembe a telefonját, amiben rengeteg kép van róla és Billről.Olyan is, amin épp smárolnak
-Úristen....-csúszik ki a számon hallkan, s mint aki szellemet látott volna, nézem végig a képeket.Miután az összeset láttam, gyorsan Lena kezébe nyomom a telefont, majd a mosdóba rohanok.
Nicky nem tudta hogy miért szaladok, így utánam jött.
-Ánááá, mi a baj?Mi történt?-kopogtat a wc ajtaján.
-Hagyj magamra!-kiabálok ki összecsuklott hanggal
-Bill van benne...?-Nicky
-Igen-mondom szipogva
-Rendben, elmegyek...azt mondom majd, hogy megint rosszul lettél..menj haza, ha szeretnél..majd beszélünk..-mondta, majd egyedül hagyott
Egy darabig csak ültem ott és bőgtem.Nem tudtam, hogy miért..miért tette ezt Bill.Tudta jól, hogy Lena a legfájóbb pontom a múltból.Mégis ezt tette...
Miután kicsit összeszedtem magam, hazaindultam..kikapcsoltam a telefonom, felmentem a szobámba, és álomba sírtam magam..
Amikor kinyitottam a szemem,m ár délután 2volt..(reggel8kor jöttem haza)
Lementem a konyhába, csináltam magamnak egy szendvicset, majd ismét felmentem a szobámba, kiültem az ablakba, és csak bámultam kifele rajta.Ismét eszembe jutott minden, és ismét rámtört a kerserű sírás.
Csak néztem ahogy rügyeznek a fák, röpködnek a madarak, és kézenfogja járkálnak a szerelmesek...Majd elgondolkoztam...már 3éve, hogy Billel vagyok..már magam sem tudom, hány alkalommal csalt meg, lépett félre, de mindig megbocsájtottam.Ezúttal nem így lesz!Nem tudom, de nem is akarom tudni mit csináltak tegnap éjjel Lenával..De vége..megpróbálom túltenni magam rajta, és holnaptól egy új Áná leszek.Bill és a Tokio Hotel nélkül!Igen...ez lesz a legjobb...Épp mikor a gondolatmenetem végére értem csöngettek.Mivel épp az ablakban ültem, kinéztem.A kapu előtt Nicky állt.
-Gyere be!-kiabáltam ki az ablakon, majd befelé indult.
-Szijja.-jön be a szobámba
-Hello...-mondtam, de épphogy rápillantottam, hisz a szemem már vörös volt, és még sírtam is..
-Akarsz róla beszélni..?-ül le az ágyamra
-Nem tudom...
-Lena...-kezdett volna bele
-Mi van vele?-kapom fel a fejem
-Szóval, hogy...ő mindent elmondott..
-Ó, vagy úgy.Gondolom akkor már az egész suli tudja, hogy Bill megcsalt...nagyszerű..
-Talán...Sajnálom..-mondja ő is szomorúan
-Nem kell!Talán ennek így kellett lennie..a szívem összetört, de majd jön valaki más, aki összeragasztja!Igaz, már sose lesz olyan, mint régen...
-De....te most elakarod hagyni Billt?-áll fel az ágyról
-Ezt nem én akartam így!Ő azt tette amit tett!Én pedig már beleuntam ebbe!Nem akarom, hogy mégegyszer ezt tegye vele, abba belehalnék!!!-mondom, majd ismét rámtör a sírás
-Istenem..-jött oda és megölelt
-Gyűlölöm!-dünnyögtem Nicky karjai közt
-Ssshhh!Ne mondj ilyet...-Nicky, majd megcsörren a telefonja.
Kiveszi a zsebéből, majd halkan ennyit mond:-Bill.
-Nem érdekel...-mondom, majd kifodulok az ablakhoz
-Lehet, hogy Tomról van szó..-gondolkozik el
-Akkor vedd fel, de ne itt, mert nem akarom hallani a hangját, mondtam, majd Nikcy lement a nappaliba.

Folyt.köv;)

Pussz:Ánáá