11.rész

A vizes élmény

***Trrrrrrrrrrrrr-ébredek fel a hazautazásom első reggelén***
Kinézek az ablakon /Bill és Tom/
-Hello-nyitom ki az ajtót
-Szia-Tom
-Cső, felköltöttünk?-Bill
-Igen, de nem baj,úgyis felkellett már kellnem-én
-Akkor jó, figyu..-Tom
-Igen?-én
-Mára szabit kaptunk Billel, így úgy gondoltuk elmehetnénk a városba hülyülni stb, nem jösz?-Tom
-Deeeee, ez tök jó,mingyárt jövök-mondtam, majd gyorsan felszaladtam az emeletre.
Hát abból a "mingyárt"ból fél óra lett xD De Billék megvártak, majd miután elkészültem, elindultunk Tom autójával.
-Még jó, hogy a fanok TH talin vannak a lipcsei reptéren.-Tom vezetés közben
-Ja...-Bill mellette
-Hova megyünk?-kérdem
-Arra gondoltam, hogy először elmehetnénk fagyizni..mit szóltok hozzá?-Tom
-Felőlem oké-Bill
-Felőlem is-én
-Nah és most?-kérdem miután megettük a fagyit
-Menjünk a partra!-Bill
-Oké-Tom, majd elmentünk a partra.
A partot a park követte.
-Hé fiúk, feltudtok mászni erre a fára?-mutatok egy magas fára
-Persze, hogy fel-Tom
-Akkor gyerünk.-én
-De nem most.-Tom
-Mi az, félsz?-én
-Dehogy félek..
-Dehogynem.
-Te is félsz.-Tom
-A-a!Figyelj!-mondtam, majd elindultam felfelé
-Hé, Anita!Gyere le!!!-Tom
-Lefogsz esni!!-Bill
-Dehogy fogok.-miután ezt kimontam, megcsúszott a lában, és leestem
-Jól vagy?-kérdik egyszerre
-Ti kik vagytok?-nézek rájuk a földön fekve
-Basszus Anita, ne hülyülj már...-Bill, miközben felültet
-Ki az az Anita?-nézek rájuk
-Bill...szerintem elvesztette az emlékezetét, bekéne vinni a kórházba.-súgja oda Tom Billnek
-Igazad van-Bill
-Tudod mi történt?-Tom tőlem
-Öhm...igen Tom, tudom!Az történt, hogy most baromira beetettelek titeketxD-mondtam, majd gyorsan elszaladtam
-Hééééé!Te rászedtél minket!!-szalad utánam Tom, majd Bill
-Bocsi, de nem hagyhattam ki.-körözünk egy szökökút körül
-Igazán??-Bill
Ekkor Bill az egyik, Tom pedig az másik irányból elkezd felém szaladni, majd elkapnak, és beledobnak a szökőkútba
-Bocsi, de ezt nem hagyhattuk ki.-Bill
-Hülye faszfejek-szállok ki a köszőkútból,majd csurom vízesen elindulok haza
-Ne vi...-Tom
-NE!-kiabálom el magam, majd hazáig sétáltam
Délután 6kor otthon ülök egyedül, amikor csöngetnek.
-Szia-Bill
-Áh, csá.Bújj be..-én
-Azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek a délutáni miatt...Jah és Tom is üzeni, hogy bocsi.-Bill
-Oké, semmi baj, végülis megérdemeltem, hisz én kezdtem...-én
-Aha...de tényleg ránkijesztettél.-Bill
-Bocsi.-nevetem el magam, délután óta először
-Nah így sokkal jobb, hogy mosolyogsz.Sokkal szebb vagy ilyenkor.-Bill
-Ohh...köszi...-pirulok-Egyébként köszi a múlkori estét, nagyon gyönyörű volt
-Igazán nincs mit.Hisz te is gyönyörű vagy..hupsz-kezd el pirulni-mond hogy ezt nem hangosan mondtam
-Attól tartok csalódnod kell, ugyanis hangosan mondtad...egyébként köszi...nagyon kedves vagy velem..
-Hmm..Tudod...-ül közelebb hozzám
-Igen?
-Amikor ideköltöztetek, egy kis beképzelt libát láttam benned...de aztán megismertelek, és rájöttem nagyon jó barát vagy...sőt-itt elhallgat-...
-Sőt?-nézek rá kérdően, ekkor úgy tűnik, mintha elszállt volna minden eddigi bátorsága, és nem tudja folytatni, majd megfogom a kezét-folytasd kérlek.
-Szóval...azt hiszem...hogy...öhm...sze...szer..szeret...SZERETLEK!-mondja ki, majd a szemembe néz(ugyanis eddig csak a földet bámulta)
-Komolyan??-kérdem mosolyogva
-Igen...és tudom, hogy ez nem jelent semmit, csak egyszerűen már nem tudtam magamban tartani...
-Jaj, de buta vagy!Dehogynem jelent semmit!!!Ez nagyon is fontos!Neked,és nekem is...
-Ezt hogy érted?-Bill
-Úgy, ahogyan te.
-Szóval akkor ezt a levegő izzást körülöttünk nem csak én éreztem?-Bill
-Nem, én is...csak nem mertem szólni, mert azt hittem kinevetsz, vagy ilyesmi.Hisz te Bill Kaulitz vagy...én pedig csak egy egyszerű lány.
-Néha a legegyszerűbb a legértékesebb.Ahogy te számomra.-mondja, majd közelebb hajol, ekkor hirtelen megcsörren a mobilom.
/-Ajánlom,hogy fontos legyen...-mérgelődök magamban/
-Bocsi-mondom, majd előveszem a telefonomat
BARBY
-Mit akarsz?-szólok bele a konyhában, hogy Bill ne hallja
-Neked is szia.Mi van?Miért vagy morocos?-Barby
-Csak azért drága egyetlen és pótolhatatlan húgicám, mert épp most zavartál meg valami fontosat-én
-Igen?És mit?Bill majdnem megcsókolt??Hehe...-Barby
-Hát beletrafáltál.
-Mi????Most viccelsz, ugye?-Barby meglepődve
-A legkevésbé sem.-mondom fülig érő szájjal, még jó, hogy a Barby ezt nem látta
-Úhh...bazz...hogy a francba csináltad?Tom is ott van?-Barby
-Nincs, és amúgy az előbb vallott szerelmet.Mármint Bill.
-Ne bassz!Komolyan?Azzonnal indulok haza Tomhoz.
-Mi??
-Szia.Éjszaka találkozunk.
-De...-nem tudtam befejezni, mert letette.
-Anyám...ez a csaj-megyek vissza Billhez
-Barby?-Bill
-Igen...képzeld, azonnal indul haza...
-Komolyan?-kérdi mosolyogva
-Ja..
-Na,de miért?-Bill
-Tudod...tetszik neki Tom.
-Áh, vagy úgy...
Ekkor csend következik,majd Bill ismét hosszas padlóbámulás után felnéz, és így szól:
-Izé..hol is tartottunk?-Bill kicsit zavartan
-Asszem annál, hogy épp szerelmet vallottál és..-én
-Jah, igen...-mondta, közelebb hajolt, majd megcsókolt (Ohh,jeeexD)-Akkor most...-kezd bele a csók után
-Akkor most?-kérdezem vissza
-Mi járunk?-Bill
-Nem tudom...te szeretnéd?-én
-Mindennél jobban.És te?
-Dettó-én
-Yeah!-Bill majd ismét megcsókol.
Az egész éjszakát együtt töltöttük, persze nem ÚGY!Csak DVD-ztünk, mert a Barbyt vártuk.
Majd hajnal 2kor meg is érkezett...
Bill hazament, a Barbynak mindent elmeséltem, majd aludni mentünk...